Széchenyi 2020

A projektek az Európai Únió támogatásával, az Európai Struktúrális és Beruházási Alapok társfinanszírozásával valósultak meg.
Uniós kifizetések (Ft) 2014.12.20.
2010.06.30.
972.866.905.433

Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága

Bemutatkozás

Irányító Hatóság

A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelően a Társadalmi Megújulás Operatív Program illetve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósági feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma Program Végrehajtási osztálya látja el.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága – HEFOP IH – 2002 nyarán a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szervezeti kereti között jött létre. Az Irányító Hatóság feladata az EU által társfinanszírozott Humán erőforrás-fejlesztés Operatív Program – HEFOP – és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés szabályos és hatékony megvalósítása.
A végrehajtás irányításának koncentrációja elősegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelődik), az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását.


A kapcsolódó Operatív Programok stratégiai céljai

TÁMOP

Átfogó célok: a munkeerő-piaci részvétel növelése a humánerőforrás minőségének javításával
Specifikus célok: a munkaerő-piaci részvétel növelése és a humánerőforrás minőségének javítását a TÁMOP a munkaerőpiac kínálati oldalára vonatkozó intézkedésekkel akarja elősegíteni. Az OP stratégiája a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és képzés, a szociális szolgáltatások és az egészség megőrzését és helyreállítását célzó szolgáltatások eszközeire építve valósítja meg.
• A munkaerő-piaci kereslet-kínálat összhangjának javítása
• Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése
• A változásokhoz való alkalmazkodás segítése
• Az egész életen át tartó tanulás elősegítése
• Az egészségi állapot és a munkavégzőképesség javítása
• A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása
Horizontális célok:
• Az esélyegyenlőség elősegítése
• A fenntarthatóság követelménye
• A területi kohézió elősegítése

TIOP

Az OP átfogó célja – kapcsolódva az TÁMOP célrendszeréhez – az aktivitás növelése. E cél
eléréséhez nélkülözhetetlen a megfelelő minőségi humánerőforrás megléte. Ennek előfeltétele
egyrészt, hogy az ország bármelyik részén, bármilyen településen élők egyenlő eséllyel jussanak hozzá a megfelelő minőségű humán közszolgáltatásokhoz, másrészt, hogy a fenti közszolgáltatásokat nyújtó intézményrendszerek – szükséges átalakításuk után – hatékonyan és hosszú távon is fenntartható módon tudjanak működni.
Ennek megfelelőn az átfogó cél elérése érdekében a TIOP az alábbi két specifikus célt fogalmazza meg:
1. A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása pl. Az internettel és IKT-eszközökkel felszerelt tantermek 1000 diákra jutó száma kistérségi szinten mért különbségeinek (szóródás) csökkenése
2. A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése pl. A vállalatok által bejelentett munkaerőigények kielégítésének átlagos hossza

A kapcsolódó Operatív Programok prioritásai

TÁMOP

Prioritások:

1. Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piacra való belépés ösztönzése (tevékenységek célja a munkanélküli és a munkavállalási korú inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő-piacra való visszatérésük elősegítése)

1) Munkába állást segítő szolgáltatások kiterjesztése, minőségének és hatékonyságának javítása ( Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét a munkanélkülieken és az álláskeresőkön túl a munkaképes inaktívakra is ki kell terjeszteni → integrált foglalkoztatási és szociális ellátó- és szolgáltató rendszert létrehozni. )
2) Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés (Cél a tartós munkanélkülivé válás megelőzése, inaktívvá válás megakadályozása → újrakezdési lehetőség adása vagy foglalkoztathatóságának javítását célzó aktív támogatás, fiataloknál → erősíteni a szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatot, képzés szerkezetének átalakítása, munkatapasztalat-szerzés támogatása, célzott támogatások a fiatalok iránti kereslet növelésére. Idősebbek → célzott programok az ismeretek megújítására, munkáltatók érdekeltségének fokozása. Romák. Megváltozott munkaképességűek → minősítés rendszerének átalakítása, rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése. Nők-férfiak esélyegyenlősége → Gyes, Gyed.)
3) Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások ( eddigi kezdeményezések támogatása, Equal program, kísérleti programok támogatása)
4) Területi szempontok (célcsoportokhoz, helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, gazdasági lehetőségekhez igazodni)
5) Nemzetközi és határmenti együttműködés

2. Az alkalmazkodóképesség javítása (célja a változásokhoz, strukturális átalakulásokhoz való folyamatos alkalmazkodás segítése)

1) Képzéshez való hozzáférés segítése (a tudás és képességek megszerzését, fejlesztését, a munkaerő termelékenységének növelését segítő képzéshez való hozzáférés mindenki számára. Átfogó tanulási programok korra, nemre, lakóhelyre, élethelyzetre való tekintet nélkül → kompetenciák megszerzése, hátrányos helyzetűek (alacsony iskolai végzettségűek, idősebbek, megváltozott munkaképességűek, gyermeküket otthon nevelők) képzése, felnőtt oktatók továbbképzése )
2) A munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése (regionális képzési hálózatok → regionális szak és felnőttképzés egymásra épülő rendszerei (TISZK-ek is), szabályozás alakítása, minőségbiztosítás nemzeti rendszerének kialakítása → érdekerősítés a tényleges gazdasági igényeknek megfelelő képzés-kínálat kialakítása, szak és felnőttoktatók továbbképzése, új tanulási formák elterjesztése, pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése)
3) Szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése (gazdasági szerkezetváltás kezelése, előrejelzésének támogatása, munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság → nem hagyományos foglalkoztatási formák támogatása, társadalmi partnerség és szociális párbeszéd, civil szervezetek szolgáltatói szerepének erősítése)
4) Területi szempontok
5) Nemzetközi és határmenti együttműködés

3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága a közoktatásban)

1) A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása (az egész életen át tartó tudás és képességek megalapozása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó mindenki számára elérhető közoktatás fejlesztése. Az 1. NFT-ben már oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek , most ezek vizsgálata, korrekciója és elterjesztése a pedagógiai szolgáltató, kutató-fejlesztőközpontok és együttműködési hálózatok segítségével. Kompetencia alapú oktatáshoz szükséges pedagógus-képzés, idegennyelv-tudás, digitális írástudás,vállalkozói-életpályaépítési, életviteli és egészségfejlesztési és eszközkezelési (autó), állampolgárságot építő ismereteket kompetenciákat fejlesztő tanagyagok adaptálása, fejlesztése, a matematika, term.tudományos, műszaki tudományos szakokra való beiskolázáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, tehetségek támogatása→pedagógiai kultúra fejlesztése)
2) A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása ( új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése, az egyes tanulási szakaszok és a különböző tanulási formák, oktatási és képzési formák közötti kapcsolat megerősítése, a különböző tanulási formák, szintek közötti rugalmas átjárás biztosítása. )
3) A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban (a minőségi oktatáshoz való hozzáférést támogató új programok kidolgozása, külön a leghátrányosabb térségekre, az integrált nevelési módszertanok beépítése a pedagógus alap-ill. továbbképzésbe,)
4) Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, interkulturális oktatás (sni tanulók többségi iskolarendszeren belüli oktatásak, enyhe ért. fogy. tanulók, mérési és áthelyezési eljárásokat fejleszteni, tanulási kudarccal küszködőknek korrekciós lehetőség, tehetséges tanulók támogatása, nemzetiségi pedagógusok képzése)
5) Területi szempontok
6) Nemzetközi és határmenti együttműködés


4. A felsőoktatás tartalmi, és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében ( a felsőoktatás Bolognai Folyamattal összhangban zajló korszerűsítése, ami használható tudást adó képzési programok kidolgozását és bevezetését szorgalmazó komplex fejlesztésekben valósul meg. A felsőoktatás tudásmegosztó szerepe kibővül a tudományos kutatás és az innovatív tudásalkalmazás területeivel. A gazdasági élet szereplőivel kialakított aktív együttműködési formák biztosítják majd a versenyképes tudás és kutatások, valamint a hatékony és eredményorientált működés irányába történő elmozdulást.)

1) A felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése (minőségirányítási rendszerek fejlesztése; validációs központok; menedzsment szolgáltatások, pályakövetés, alumni szolgáltatás, karriertanácsadás)
2) Tartalomfejlesztés, szervezeti és képzési kapacitások korszerűsítése
(A művelet keretében megvalósításra kerülő tevékenységek a tudásalapú gazdasági kiépítésének a felgyorsításához elengedhetetlen magasan kvalifikált szakemberek képzéséhez, ill. továbbképzéséhez szükséges szervezeti, tartalmi, módszertani feltételek, megteremtését támogatják. → tananyagfejlesztés; képzők képzése; a pedagógusképzést támogató hálózat létrehozása; Korszerű matematikai és természettudományos végzettséggel rendelkezők számarányának növeléséhez szükséges tartalmi és képzési kapacitások kialakítása
3) A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában
(azokat a szervezeti, képzési és kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységeket támogatja, amelyek a vállalkozásokkal való szervezett együttműködés keretfeltételeinek a kialakítása révén bővíti a felsőoktatási intézmények kapacitásait a tudástermelés, ill. a tudás disszemináció terén. Ezek a tevékenységek a felsőoktatási intézmények oldaláról a GOP K+F ösztönzését szolgáló, valamint a pólusprogramok idevágó műveleteit egészítik ki és támasztják alá. A művelet keretében tervezett tevékenységek egy másik csoportja a kutatás szellemi kapacitásainak a bővítését, a felsőoktatási alapkutatás humán színvonalának emelését, a kutatói munka és életpálya vonzerejének növelését, valamint a kutatási eredmények fokozott társadalmi megismerését és elismerését szolgálja → menedzsrei kompetenciák fejlesztése; a kutatási potenciál bővítése; ismeretterjesztő dokumentumok kiadása; kutatói és innovációs díjak alapítása; Nemzeti Kiválóságprogram)
4) Területi szempontok
5) Nemzetközi és határmenti együttműködés

5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése (társadalmi kohézió és a közösségek erősítése→a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentése, továbbörökítésének megakadályozása, az egészségi állapot és munkavégző képesség javítása)

1) A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek humán kapacitásainak fejlesztése (célzott programokra van szükség a leghátrányosabb térségek felzárkóztatásához, a településen belüli szegregáció felszámolásához, és a térségben élők társadalmi és munkaerőpiaci integrációjához → a komplex fejlesztések megalapozása, helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása; a helyi civil társadalom megerősítése, civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése; a komplex fejlesztéshez szükséges helyi együttműködések kialakítása, támogatása; célzott, térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok, különös tekintettel az alacsony iskolai végzettségűekre; a térségben élő fiatalok és gyermekek társadalmi integrációjának elősegítése és a munkaerőpiaci hátrányok megelőzése; a helyi szociális szolgáltatások kapacitásainak megerősítése; a komplex fejlesztés végrehajtásához szükséges szakmai és módszertani háttér biztosítása, központi és helyi szintű menedzsment és koordináció)
2) Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok (a gyermekek és fiatalok segítségek kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, és ezáltal sikeres és aktív tagjai legyenek a társadalomnak, kapcsolódva a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz. Kiemelt cél, hogy a korán feltárt fejlődési rendellenességek, lemaradások széles köre személyre szabott terápiával eredményesen kezelhető legyen → az egyéni és társas kompetenciáikat fejlesztő, oktatási rendszeren kívüli tevékenységek; ifjúságsegítés; a fiatalok társadalmi integrációjának segítése; a családi konfliktusok, működési zavarok kezelése)
3) A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében
4) A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
5) Helyi közösségek és a civil társadalomfejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése
6) A társadalmi kohézió és az aktivitás erősítése a kulturális szolgáltatások fejlesztésével
7) A társadalom védekező képességének javítása közösségi bűnmegelőzési programokkal
8) Területi szempontok
9) Nemzetközi és határmenti együttműködés

6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés (a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók alkalmazkodó-képességének javításával; másrészt a lakosság egészségi állapotának javításához járul hozzá, melynek révén növekszik egészségben eltöltött évek száma)

a. Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés (Az egészségtudatos magatartás széles társadalmi réteggel történő megismertetése, elterjesztése valamint az egészségi kockázati tényezők megismerése leghatékonyabban a helyes szemléletet közvetítő ismeretek átadásával segíthetők.)
b. Egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés (célja többek között a foglakoztathatóság javítása, a dolgozók munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése és az egészségügyi dolgozók ágazatban tartása és felkészítése az ágazati reformok kapcsán megváltozott helyi szükségletekhez való alkalmazkodásra)
c. Területi szempontok
d. Nemzetközi és határmenti együttműködés

7. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban

8. Az OP prioritási tengelyeinek megvalósítása a közép-magyarországi régióban (a régió helyzete alapján az OP prioritásai relevánsak a KMR prioritás tartalmával 1-5. A prioritás végrehajtása az OP egészére vonatkozó intézményrendszer keretei között valósul meg.)

9. Technikai segítségnyújtás a KMR régióban

TIOP

1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (cél: az egész életen át tartó tanuláshoz és munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges közoktatási infrastrukturális feltételek megteremtése, a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítéséhez és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése)

1) Az ”Intelligens Iskola” infrastuktúrájának elterjesztése (különös tekintettel az infokommunikációs és az idegen nyelvi készségek elsajátítását célzó fejlesztésekre)
• A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra (IKT készségek fejlesztéséhez szükséges egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra, illetve a kompetencia-fejlesztést támogató, IKT alapú infrastruktúra megteremtése pl. SULINET, SDT))
• A közoktatás információs rendszereinek fejlesztése
• Országos mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrája
2) Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése
• Multifunkcionális közösségi központok kialakítása (A területi mutatók alapján kiválasztásra kerülő térségekben központi szerepet ellátó jelentős nagyvárosaiban multifunkcionális közösségi terek létrehozása. Ezek egyfelől a nem-formális és informális tanulás színtereiként (korszerű szolgáltatások formájában, korszerű IKT-eszközök alkalmazásával) az oktatást, képzést, az át- és továbbképzést szolgálják, másfelől tág lehetőségeket biztosítanak közösségi tevékenységek és rendezvények, gyermek- és ifjúsági programok lebonyolítására, továbbá egyéb kiegészítő (információs, szociális, prevenciós, közigazgatást segítő) funkciókra.)
• Közgyűjtemények iskola-barát fejlesztése és oktatási-képzési szerepük erősítése
• (a múzeumoknak és a könyvtáraknak az iskolarendszerű oktatáshoz, a nem-formális képzési formákhoz, módokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése)

3) A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban (a társ. gyorsan változó igényeihez való alkalmazkodás)
• A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése
• Korszerű intézményi és intézményközi irányítás, információáramlás és menedzsment informatikai hátterének kiépítése
• A fejlesztési pólusok és társpólusok felsőoktatási központjaihoz kapcsolódó innovatív kulturális infrastruktúrafejlesztések

4) Fenntarthatóság és területi vetület


2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (cél: az egészséges évek számának növelése az eü. rendszer struktúrájának a hatékonyabb, jobb minőségű, területileg kiegyensúlyozottabb ellátás felé terelésével)

1) Járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése
• regionális járóbeteg-szakellátó központok fejlesztése (A komplex ellátások biztosításának és a szolgáltatások integrációjának megfelelő kapacitásés struktúraváltást követően célunk, hogy a régión belül a járóbeteg-szakellátó intézmények funkcionálisan integrált rendszere alakuljon ki. A hálózatokat vezető csúcsintézmények szerepét és a koordinációs feladatokat minden megyében a megyei járóbeteg-szakellátó központok látják el, amelyek a hálózatot képező kistérségi, valamint a területükön működő emeltszintű járóbeteg-szakellátó központokkal korszerű információtechnológia, telemedicina alkalmazásával képeznek közvetlen kapcsolatot. A megyei központok térségi feladatai körében definitív ellátást, általános, valamint speciális diagnosztikai szolgáltatásokat, szűréseket és szakrendeléseket, valamint egynapos ellátásokat (sebészet, terápia, diagnosztika, kúraszerű ellátás) biztosítanak magas technikai színvonalú eszközökkel. Új szolgáltatások bevezetésével, integrációjával (pl. otthoni szakápolás, hospice, alapellátási központi ügyelet) tehermentesítik a fekvőbeteg szakellátást, biztosítják a lakosság-közeli ellátásokat, illetve elősegítik a rendszer költséghatékony működését. Térségi feladatain túlmenő koordinálja a régión belül a megyei járóbeteg-szakellátásához kapcsolódó ellátásokat, szakmai támogatást nyújt a területén működő alap- és emeltszintű járóbeteg-szakrendelőknek, elsősorban a szakmai standardok megvalósítása, közös képzési rendszer működtetése révén.)
• Aktív kórháti ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése (szükséges, hogy kialakításra kerüljenek olyan járóbeteg-szakellátó központok, melyek emeltszintű ellátásaival képesek aktív kórházi ellátásokat kiváltani, biztosítva a definitív ellátás szakmai és infrastrukturális feltételeit)
• Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése (A kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása a szükségleteknek megfelelő különböző szolgáltatások (pl. a központi alapellátási ügyelet, a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák: egynapos és kúraszerű ellátások, otthonápolás stb. biztosításával) integrációjával és komplex szolgáltatások biztosításával, az információtechnológia és az info-kommunikációs lehetőségek maximális kihasználásával, valamint a digitális technológián alapuló korszerű diagnosztikai eszközök alkalmazásával történik. A fekvőbeteg intézménnyel nem rendelkező és járóbeteg-szakellátás szempontjából is ellátatlan, jellemzően hátrányos helyzetű 20-25 kistérségben kialakítandó központok az adott regionális központ koordinációja és módszertani ajánlásai alapján az infrastruktúrafejlesztés eredményeként létrejött korszerű épületben digitális diagnosztikai és szűrőberendezésekkel biztosítják a definitív (megelőzés, gyógyítás, gondozás, rehabilitációs tevékenység) ellátást 25 percen belüli elérhetőséggel, illetve koordináló szerepkört töltenek be a kistérségi alapszolgáltatást nyújtók körében.

2) A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra ( szűrés, diagnosztika fejlesztése , sürgősségi ellátás fejlesztése regionális, kistérségi és megyei szinten, regionális vérellátó központok fejlesztése, az struktúraváltást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban, korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása, infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban –csúcsintézmények infrastrukturális fejlesztése-)
a. Sürgőségi ellátás fejlesztése
b. Regionális vérellátóközpontok fejlesztése
c. A struktúraváltást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban
d. Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása
e. Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban
3) Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben
• Intézményen belüli betegazonosítási rendszerek fejlesztése
• Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások és Ágazati Portál fejlesztése
• Térségi, intézményközi egészségügyi informatikai rendszerek kiterjesztése
• Egységes mentésirányítási informatikai rendszer kiépítése
4) Területi vetület

3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (cél: fentieket támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének javítása)
• A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (regionális képzési hálózatok: a szakképzés és a felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-redszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése)
• A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése (akadálymentesítés, innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése, a bentlakásos intézmények modernizációja)

4. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program lebonyolításának finanszírozása. A humán infrastruktúra op lebonyolításának finanszírozása (cél: az op műveleteinek eredményes megvalósítása)